Történelem: a múlt (3.rész)

Hahóóóó!megvagyok ám nem vesztem el, csak zajlik az életem, de hamarosan eljutok a jelenemhez is...kitartás:)

Hol is tartottam?Kalandok?Fiatalság?Volt minden:)

Igazából a lényeg a lényeg, hogy negyedikes voltam, érettségizős, mi voltunk a nagyok:) és titkos románcba kezdtem az első nagy szerelmemmel (aki faképnél hagyott)! Neki sem volt senkije, és nekem sem, így nem éreztük bűnösnek magunkat, de volt egy kis vadsága a dolgoknak! Ő Szegedre járt iskolába én meg időnként (szüleimnél azzal a címszóval, hogy barátnőmnél alszok) átjártam hozzá, havonta, másfél havonta egyszer.....nagyon jó volt, izgalmas, érdekes és persze engem hajtott a szívem is! Vele ellentétben:( Próbáltam volna én másfelé is de nem jött össze, majd ő követte el a hibát, bemutattam az egyik osztálytársát (egy spontán buli alkalmával), aki az egyik legjobb haverja volt. Na nem is lett volna ez baj, csak hát érettségi szünetben a srác megkeresett...honnan tudhatta a számomat?:) nyitott voltam...szükségem volt már hogy érezzem valakinek tényleg kellek is! Neki kellettem! Lázasan rám startolt, elvitt randizni, nyak kiszívás és 5 nap után a derekamat is beadtam, nagyon jól hódított (bár az ágyban nem ő volt az ász), de nagyon jól éreztem magam mellette! Csak hogy a haverjának (nagy szerelmemnek) is a fülébe jutott, hogy a legjobb haverja a volt csajával kavar, nem is kicsit:) kiverte a hisztit! aztán 1 hónap múlva felkeresett, hogy kezdjük újra:( én el is mondtam az akkorinak, hogy mi a szitu...de elmondtam azt is hogy ha nem ő kéne akkor nem lennék mellette!!!Mindenesetre azon a héten ő már nem nagyon keresett, szinte eldöntötte helyettem, mert én így visszamentem az első nagy szerelmemhez!!! ( Most pedig már családos apuka, egy picit sajnálom, hogy végül nem mellette ragadtam le, de lehet rám még jobb vár valahol:) Szóval elkezdődött a felnőtté válásom, két évig együtt jártunk, abból ő még egy évet tanult, egy évet már dolgozott, én pedig elvégeztem a szakmát! Majd kiesve az iskola padból összeköltöztünk...haladtunk előre ahogy az a nagy könyvben meg van írva, egy évet abban a városban éltünk együtt ahova középiskolába is jártunk, majd egy gyors és hatalmas elhatározás végett (amiben talán a szülei keze is benne volt, bár ezt sosem bántam) átköltöztünk Szegedre, a közösen vásárolt otthonunkba:))) minden új volt, az érzés, a város, a lakás, a munkahely, a felnőtté válás, háztartás vezetése és az önállóság a szülőktől!!!Imádtam!de csak két évig tartott 24 éves koromban úgy döntöttem nem akarok úgy élni mint egy 20 éve házas 40es pár! Akkoriban volt egy nagyon jó barátnőm akivel együtt is dolgoztam, ő egy kicsit elvitt a bulizós életbe, talán nem kellett volna, talán igen, de tény hogy közre játszott abban hogy ellaposodottnak érezzem a kapcsolatomat! A másik hogy mikor ezt felhoztam a volt barátomnak, nem ellenkezett úgy volt vele ő is, hogy nem vagyunk eléggé motiváltak a másik iránt, nincs már meg az a hatalmas vágy, mint annak idején...ő nem volt annyira közlékeny és nem mutattak ki annyira az érzéseit, nekem meg szükségem lett volna rá. Felfigyeltem egy srácra, aki nagyon megmozgatott...és léptem. Elköltöztem. Összeköltöztem barátnőmmel Ágival. És beindult a buli, buli, buli. Mellette munka és új ismeretségek, de úgy érzem ez egy újabb fejezetet érdemel:)